Visszatalálás a középpontba. Hol jársz te, ahol a madár sem jár? – kérdi a vénséges vén öregasszony a legkisebb fiút, aki elindul szerencsét próbálni. Bizony, ha nem jól válaszol hősünk, akkor a Vasorrú bába nem segít neki, abban hogy megtalálja az útját, sőt évekre a fogságában tartja.
Vajon tudjuk-e hogy merre tartunk és merre járunk éppen az élet sűrűjében? Egyikünk sem kerülheti ki a Vasorrúval való találkozást, aki csak akkor enged tovább bennünket, ha helyesen válaszoltuk meg a kérdést.
Tagnap újra megéltem, hogy a gyermeki „tévedések”, milyen nagy bölcsességeket rejtenek magukban felnőtt világunkkal kapcsolatban, ha odafigyelünk rájuk. Kislányom nagy hévvel újságolja, hogy „Anya, a GPS megmutatja nekünk, hogy hova akarunk menni”!.
Ahogy ezt kimondta, rögtön ki akartam javítani, hogy nem a GPS mondja, hanem én, az csak megmutatja nekem az odavezető utat. Aztán elgondolkodtam (persze azért helyesbítettem:). Ez nem csupán gyermeki tévedés, hanem ez a valóságunknak egy nagyon fontos szeletére mutat rá. Ha nem figyelünk, nem vagyunk éberek, ha nincsenek pontos és fontos céljaink, akkor a GPS nem egy jól működő eszköz lesz, hanem bosszúság forrása. Kezdve ott, hogy ha nem adom meg az ulticélomat, akkor fel sem tudja ajánlani a lehetséges útvonalakat. Ha meg is van az ulticélom, de nem írom be a prioritásaimat (pl. szép táj, olcsóbb megoldás, vagy gyors és fizetős.),hogy milyen városokat érintsen, akkor nem a számomra legideálisabb útvonalat fogja kiadni, hanem a GPS-be táplált optimális megoldást, ami nem feltétlen egyezik az én számomra megfelelővel.
Ugyanez történik az életünkkel is, ha nem mi alkotjuk meg a terveinket. Ha nincsenek elképzeléseink, hogy hova szeretnénk eljutni, csak sodródunk és olyan utakra kényszerülünk, ha egyáltalán haladunk valamerre, amelyeket nem mi választottunk. Lehet természetesen úgy is utazni, amerre visz a szél, majd útközben döntök egy-egy állomásnál. Ez is elfogadható, de ebben is benne van a saját döntésem és célom. Ha utazgatni szeretnék, akkor ez teljesen megfelelő hozzáállás, és meglátom, hogy mit ad, mit nyújt számomra ez az élmény. A fő, hogy ezt a hozzáállást én választottam, és nem pedig elszenvedem.
A tervek jó dolgok, fontosak. Azok a tervek jók, amelyek elég jól körülhatároltak és viszonylag rugalmasak is. De ez már nem a terveknek a tulajdonsága, hanem a tervezőé. A célok legyenek rövid, közép, vagy hosszútávúak, netán életcélok, tájékozódási pontok, amelyekre időről-időre rápillanthatunk, és feltehetjük a kérdést: olyan dolgot csinálok éppen, ami szolgálja a céljaimat? Saját vágyaimat követem, vagy pedig a mások által belém táplált vágyakat követem sajátomként?
Sokféle célja lehet az embernek, és minél több életterületen gondolkodsz erről, tisztázod ezt magadban, annál biztosabban tudod irányítani az életedet.
Amikor egy nő az Anya korszakában, életszakaszában van – egy vagy több kisgyerekkel – sokféle célt kell összehangolnia. Bennem a következőképpen merültek fel a kérdések:
Szolgálja-e a céljaimat, hogy egész nap a 2 éves gyerkőcömmel játszom, mosok, főzök takarítok, és kevés időm jut a saját vállalkozásom beindítására? És igen, lehet hogy most ez szolgálja legjobban a céljaimat. Ha ezt tisztáztam, akkor nyugodtabban szentelem neki a teljes napomat, időmet.
Az is elképzelhető, hogy fókuszáltabban tudom ezt tenni és így jobban tudok időt szakítani más céljaimra is. A főzésbe, mosásba takarításba be lehet vonni a gyereket is és 1-2 óra intenzív foglalkozás, többet ér mint egy egész napi félig-meddig jelenlét, amikor közben csetelek és emailekre válaszolok, vagy éppen telefonálok. Akkor egyikben sem vagyok jelen és állandó hiányérzetem van nekem is és a gyerekemnek is. Kulcsfontosságú, hogy eldöntsem minek szentelem az időmet. Összpontosítással jobban és gyorsabban mennek a dolgok.
Ilyenkor mindig kérdezzük meg magunktól, hogy: „Milyen céljaim vannak?”
Lehet célom például, hogy
1. Kiegyensúlyozott, testileg-lelkileg egészséges a gyermekem (rövid és hosszútávú cél).
2. Beindul a vállalkozásom, amellyel szabad munkaidőm van. Nőknek segítek felismerni és használni a belső erejüket, megmutatni hogyan vátsák valóra az álmaikat, egy virágzó női kört közösséget létrehozni és gyarapítani. Mindenezek számukra és számomra is kiteljesedett életet anyagi biztonságot és bőséget hoznak. (Ennek vannak rövid, középtávú, és hosszútávú szakaszai).
Ezeket a célokat konkrétabban kell megfogalmaznom, ahhoz hogy elérjem őket és lemérhessem, hogy valóban haladok a céljaim felé.
Következő kérdéseket kell feltennem magamnak:
- Miből látom, hogy a gyermekem kiegyensúlyozott? pl. alvásából, kedvéből, evéséből, játékából
- Hogyan járulhatok én ehhez hozzá, konkrétan mit tehetek én ennek érdekében?
- Miből fogom látni, hogy beindul a vállalkozásom, hogy lépések történnek ebben az irányban? pl. naponta 100-an látogatják a honlapomat, napi 5 feliratkozó van, ebből 1-2 vásárló, stb. hetente 5-en jelentkeznek hozzám kineziológiai és coachig tanácsadásra a következő 3 hónapban. Ez már elég konkrét célkitűzés.
Nem szabad általánosság szintjén megmaradni a célkitűzésekkel, minél inkább testet öltenek, elképzeljük őket, annál valószínűbb, hogy elérjük őket.
Neked milyen céljaid vannak és milyen kérdéseket teszel fel magadnak? Írj le legalább 20 célt, amit életed során szeretnél megvalósítani. Nemsokára írni fogok a célok fajtáiról, szerepéről, és arról hogyan legyén a saját coachod, vezetőd.
Ha szeretnéd, hogy végigvezesselek lépésről-lépésre az álmoktól a megvalósítható célkitűzésen keresztül a megvalósításig, ÍRJ NEKEM a komlosiboglarka@gmail.com címre, így értesítelek témávan készülő Célkitűzésről és megvalósításról szóló WORKSHOPpal egybekötött ONLINE TANFOLYAMról.
Női teremtőerőben gazdag napot kívánok neked!
- Anya születik. Elengedés és önfeladás leckéi (hanganyag)
- A KözÉpPont visszaszerzése. 4. Jelenlét: Napi rutin vagy rituálé?
Categories: Anya, Belső erőforrásaink, KözÉpPont visszaszerzése
Tags: belső egyensúly, belső erő, belső erőforrás, célok, középpont
1 reply ›
Trackbacks
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.