Táncolj be nagyobb teret! Rendelkezésedre áll! Gondoltál már arra, hogy sokkal nagyobb tered van az életedben, mint amennyit kihasználsz?
Tegnap, a Női Teremtőerő Táncon ütött szíven a kérdés, amit hangosan ki is mondtam a csoportban lévő társaimnak. Mindenki elményülten és beleéléssel formálta mozdulattá önmagát, a lelkét, ismerkedett a teremtő erejével, teste és lelke jelzéseivel. Nagy elismeréssel adózom a csoportnak azért, hogy mindenki valamilyen módon feszegette a konfortzónáját. Mindeközben arra lettem figyelmes, hogy nagyon kicsi, de biztonságos területen mozogunk, kivéve egy másfél éves kislányt, aki a kíváncsiság bátorságával az egész teret bejárta 🙂 cikázva köztünk, célegyenesen a kiszemelt pont felé tartva. Átjutott a hajladozó nők között, és újra meg újra útnak indult. Vajon hol rejtettük el a kíváncsiságunkat és merészségünket a mozgásra, felfedezésre. Kevés kivétellel mindannyian így kezdjük a szabadságot, a szabad mozgást újra felnőttként. Kicsi, ismerős területen mozgunk, nem is gondoljuk, hogy bejárhatjuk a teret, hogy egyáltalán érdemes eltáncolni a szoba másik végébe, hiszen én mozgok, itt is ott is. Érdemes! Maga az odavezető út, a helyváltoztatás, és a másfajta mozgásforma, lendület új érzéseket és tapasztalatokat hoz. Ezek a testérzetek, és a mögöttük felbukkanó tapasztalatok, érzelmek megmutathatják nekünk, hogy életünk más terültei milyen tágasak vagy szűkösek, mekkora teret engedünk magunknak. Milyen hiteim vannak a teremről, amelyet bejárhatok, a lehetőségeimről amellyekkel élhetek? Teremtsünk magunknak nagyobb helyet, és a lehetőségeink is kitágulnak!
Úgy gondolom ez sokunknak téma nőként. Mekkora a területem, amelyet betölthetek, meddig nyújtózkodhatom, hajlonghatok, meddig futhatok el netán, ha egyszer elindulok :). Elveszem-e mástól a teret és a lehetőséget, ha nagyobb teret igényelek magamnak. Sokszor ez a félelem mozgat bennünket, amikor nem mozdulunk, nem indulunk útnak az álmainkért. Megelégszünk azzal, ami van, de még azt sem használjuk ki teljesen, nem hogy kitágítanánk a határainkat, átlépnénk a konfortzónánkat. Pedig nem szükségszerű, hogy mástól vegyem el a teret. Nem kell, hogy ez így legyen. Gondoljunk hálával arra a térre, amit képesek vagyunk bejárni, ami a miénk abban a pillanatban. Ez a hála különbözik a lemondó megelégedéstől. Ez a hála új teret és új kapukat nyit számunkra. Hálásan gondolhatunk az előttünk megnyíló lehetőségekre, nagyobb terekre, amelyeket bejárhatunk, amelyekkel élhetünk.
Miért nem táncolsz be nagyobb teret, akár egy szabad tánc során, akár az életedben?
Ha még nem tácoltál szabadon, kapcsolj be otthon egy kis zenét és próbáld ki azt ajánlom. Ha va kisgyermeked vele egyszerű elkezdni, bolondozni 🙂
Én ezt ajánlom elsőként, gondolj az álmaidra mekkora teret mersz bejárni, hogy elérd őket!
Merj élni! – erről szól a dal!
Ha többet szeretnél tudni a Női Teremtőerő Táncokról vagy kérlek írj nekem a komlosiboglarka(kukac)gmail.com-ra vagy megtalálsz minket itt: https://www.facebook.com/noiteremtoero/
Ha megosztanád a tapasztalataidat a közösségünkkel, tedd meg bátran a hozzászólásokban.
Ha ismerkednél még tovább nőknek szóló írásokkal itt folytasd.
Ha a belső női körbe szeretnél lépni, íratkozz fel a Női Teremtőerő Központ ingyenes anyagaira!
Női Teremtőerőben gazdag életet kívánok neked!
Kép: Image courtesy of Vlado at FreeDigitalPhotos.net
Categories: Belső erőforrásaink, Célok, KözÉpPont visszaszerzése, Női Teremtőerő
Tags: belső erőforrás, fókusz, női teremtőerő, szorongás csökkentés
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .